A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kirakat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kirakat. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. február 21., vasárnap

Honterus könyvesbolt megnyitó

Szerdán (feb 17-én) részt vettem a Honterus könyvesbolt megnyitóján Kolozsváron. A könyvesbolt a Decembrie 1989 utca 1. szám alatt van, pár lépésnyire a Soratól, bent Kolozsvár szívében - ebből lett levezetve a könyv megnyitóján a "térfoglalás" mottó. A bolt megnyitásán a jelenleg 20 éves Látó folyóirat szerkesztői tartottak felolvasóestet, hogy csak Kovács András Ferencet, Láng Zsoltot, Selyem Zsuzsát, Vida Gábort említsem. A felolvasóest kezdeti időpontjában csak pár ember pásztázta a könyvespolcokat a kíváncsiság és a lámpaláz jeleivel az arcukon, majd bő fél óra leforgása alatt a terem teljesen megtelt emberekkel. Engem eközben a kisebbségi komplexusom szorongatott mert én voltam a legfiatalabb tagja az összegyűlteknek, de ez csak pár percig tartott, mert egy 18- és egy 20 év körüli lány, majd egy 12 év körüli kisgyerek lépett be az ajtón nagy megkönnyebbülésemre :P Az összegyűltek száma olyan 70-90 körüli lehetett.
A felolvasóest jó másfél-két óráig tartott, de én ezt jóval rövidebbnek éreztem és meglehetősen élvezetesre sikeredett. Ennek középpontjába a megnyitási formaságok után, a Látó folyóirat "A hibátlanság vágya" c. antológiája került. Nem kevesebb mint az elmúlt 20 év legszebb gyémántjait tartalmazza a Látó koronájáról. A könyvből időnként majd posztolni fogok a blogon érdekesebb részleteket (ugyanis megvettem - akárcsak Láng Zsolt - A szomszéd nő c. könyvét - a szerző az aláírásával is megtisztelt). A felolvasóest végeztével a házigazda felkérte az egybegyűlteket, hogy egy pohár pezsgő erejéig igyunk a bolt sikerére, és hogy méltó helye legyen a szellem forrásának. Ittunk... :) Ezután a tömeg egy része távozott, mások csoportba szerveződtek, megint mások tovább fürkészték gyermeki kíváncsisággal a könyvespolcokat.

Végül még megemlíteném, hogy a bolt felhozatalának majdnem fele a gyerek és ifjúsági irodalmat teszi ki, a másik részét viszont a kissé filozofikus és szépirodalmi vonal tetőzi be. Kérdéses, hogy ez az arány a jövőben mennyire fog változni, még inkább az, hogy a jelenlegi piaci stagnálást sikerül-e átvészelni? pl a Libri könyváruház a kvári Pólus Centerben a tavaly lehúzta a rolót, egy kisebb könyvtárnyi mennyiségű könyv-volument szállítva vissza Magyarországra. Ez volt a második legnagyobb csapás az erdélyi könyvvásárlói szegmensre. Az első pedig úgy gondolom, hogy a 2008 körüli a Bookline és a romániai futárszolgálat számomra máig tisztázatlan árpolitikája vagy rosszabb esetben az igény hiánya következtében megemelt szállítási költség (6 RON ról - 35 RON ra).

Én azért bizakodó vagyok...

2007. október 29., hétfő

Buddhista filozófia Lin-Chi tanításaiból...



A helyes tudás

Lin-csi kolostorában egy reggel ezzel a kérdéssel fordultak a Mesterhez a szerzetesek.

- Mester! Beszélj nekünk a tudásról. Áruld el, mi az és mire való?

- Nem szóltam volna még róla? – színlelt csodálkozást Lin-csi, majd váratlanul kijelentette. – Ne gondolkozzatok ezen, szerzetesek! Jobb lesz nektek nem tudni ezt!

- Ha volna még valami mondanivalód róla, szívesen meghallgatnánk – próbálkoztak a szerzetesek.

- Nincs több mondanivalóm – felelte határozottan Lin-csi, s már faképnél hagyta volna őket, amikor az egyik szerzetes utána szólt.

- A helyes tudásról kérdezünk, apát! Útmutatást kérünk a használatához.

- Az más! Amennyiben a helyes tudásról van szó, érdemes híveim, máris rendelkezésre állok. Hallgassátok hát a helyes tudásról szóló tanítást! – fordult vissza a csarnokba megkönnyebbülten Lin-csi, s leült szokott helyére.

- Helyes tudásnak azt a tudást nevezzük, – kezdte – mellyel semmi célunk a világon. A helyes tudás önmagáért van, s önmagát szemlélve a lelket gyönyörködteti. A helyes tudás óvatos, érzékeny kapcsolatot tart a világgal, nem igényli annak szoros közelségét. Sokkal inkább távolról szemléli, mintegy meglesi részleteit, s kilesi az egész bonyolult működését. Nem avatkozik a folyásába, kíváncsian és merengve szemléli, s örökkön azt reméli, hogy meglátja benne a szabályt. A helyes tudást tehát csak az érdekli, amivel sohasem gyarapíthatja magát. Csak arra kíváncsi, ami kifürkészhetetlen, de amit nem fürkészni bárgyúság. Semmi sincs, amitől elfordulna, egyformán vonzza közel és távol, mély és sekély, szépség és csúfság. Lenyűgözi a világ. A helyes tudás sohasem hallatja hangját. Néma és hűvös, mint a csillag – fejezte be a tanítását a helyes tudásról Lin-csi apát, s a szerzetesek már felkászálódtak a csarnokban, mikor hozzátette.

- Jegyezzétek meg, érdemes híveim, hogy bár semmi célunk a helyes tudással, birtoklása a legfőbb áldás. A helyes tudás birtokában nem ragadhat el a szenvedély, nem kell félnünk sem házunk romlásától, sem szegénységtől, sem a megbecsülés hiányától, de még a restség szégyenletes hírétől sem. A helyes tudás birtoklása a legteljesebb szabadság, maga a földi Buddhaság – szólt egykor Lin-csi apát, kolostorában, a Huo-to folyó partján.

Su-la-ce: Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában


A nem helyes tudás

Lin-csi kolostorában egy reggel ezzel a kérdéssel fordultak a Mesterhez a szerzetesek.

- Mester! Legutóbb a helyes tudásról hallgatunk téged. Áruld el, mit nevezel nem helyes tudásnak, s az mire való.

- Ne gondolkozzatok ezen, szerzetesek! Jobb lesz nektek nem tudni ezt!

- Ha volna még valami mondanivalód róla, szívesen hallgatnánk. - próbálkoztak a szerzetesek.

- Nincs több mondanivalóm – felelte Lin-csi határozottan, s már faképnél hagyta volna őket, mikor az egyik szerzetes utánaszólt.

- Meg akarjuk különböztetni a nem helyes tudást a helyes tudástól. Ezért kérdezünk, apát! Nincs más szándékunk vele.

- Az más! Amennyiben a nem helyes tudás felismeréséről van szó, máris a rendelkezésetekre állok. Hallgassátok hát a nem helyes tudásról szóló tanítást – fordult vissza a csarnokba megkönnyebbülten Lin-csi, s leült szokott helyére.

- Nem helyes tudásnak azt a tudást nevezzük, – kezdte – mellyel különféle célokra tör az ember. A nem helyes tudás a haszonért van, s ösztönzője a lázas munkavágynak. Nyers akarással közelíti meg a világot, s a legszorosabb kapcsolatra vágyik vele. A nem helyes tudás fojtogatja a világot. Örömmel ragadja meg és emeli ki részeit, s szenvedélyesen hatol az anyagi részek belsejébe. Az egész működésében a szabály zavarja a leginkább, melynek helyébe a saját elveit állítaná, hogy azokkal szabályozzon. Hatalommal bír az anyagi világ felett, melynek elemeit szabadon rendezgeti. Ezt nevezi alkotásnak. E művelet a helyes tudás szempontjából teljességgel értelmetlen. Az alkotás pompás, ám veszedelmes játék, mely a nem helyes tudás birtokosát lenyűgözi, mint a gyermeket. Az elbűvölt gyermek már sohasem nem tudja abbahagyni a rögeszmés játékot, élete értelmét a rítus adja. Az alkotás hőse színes cserépcsörgőjét rázza. Csörömpöl és harsog, mint körötte a dolgok – fejezte be a tanítását a nem helyes tudásról Lin-csi apát, s a szerzetesek már felkászálódtak a csarnokban, mikor hozzátette

- Jegyezzétek meg, érdemes híveim, hogy a nem helyes tudás forrásai tiltottak, a forrásokat kolostorunkban a helyes tudás leghivatottabb birtokosai őrzik. Ők felügyelik az odajárókat. Nehogy mértéktelenül merítsenek, romlást hozzanak magukra és kolostorunkra, sorsunk a szenvedély legyen, majd a megvetés. A nem helyes tudásnak áldozók sorsa: örök szenvedés – szólt egykor Lin-csi apát, kolostorában, a Huo-to folyó partján.

Su-la-ce: Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában


2007. július 21., szombat

Unatkozol? Akkor ez kell neked

Papercraft Porold le a tintaköpködődet, vedd elő a ragasztót és lets go!



Van itt 30-40 cm es pingvin
(Linux funoknak kötelező).






Trabant
Mert megérdemled!




Fehérfejű rétisas
A maximalistáknak
USA lovereknek,
vagy szimbólik rokkereknek :)



Végül afrikai elefánt
A kissebbségi/
felsőbbségi
komplexusban
szenvedőknek



És ha már origami
akkor a kihagygatatlan
aerodinamika...


Enjoy

2007. július 20., péntek

Daniel Dennett - Darwin veszélyes ideája




A könyv a Typotex kiadó gondozásában, Kampis György és Kavetzky Péter fordításaként jelent meg. Csak ajánlani tudom. link



Részlet:

Hadd játsszak nyílt kártyákkal. Ha díjat kellene adnom a legjobb egyedi gondolatért, amely valaha bárkinek is eszébe jutott, Darwinnak adnám Newton, Einstein és mindenki más előtt. A természetes kiválasztás révén előre haladó evolúció gondolata egyetlen ecsetvonással egyesíti az élet, az értelem és a cél birodalmát a tér és az idő, az ok és az okozat birodalmával, valamint a mechanizmusok és a fizikai törvények birodalmával. De nemcsak nagyszerű tudományos eszme ez. Több annál, egy veszélyes eszme. Darwin nagyszerű gondolata iránti csodálatom szinte határtalan, de én is dédelgetek számos olyan ideát és ideált, amelyekhez kérdőjelet illeszt, és én is meg akarom védeni ezeket. Például, meg akarom védeni a tábortűz melletti dalt, és azt, ami szép és igaz benne, kis unokám és barátai számára, és az ő gyerekeiknek, ha felnőnek. Úgy tűnik, sok más, nagyszerű eszme is van, melyet Darwin gondolata veszélyeztet, és ezek is védelemre szorulhatnak. Az egyetlen jó módszer, amellyel ez megtehető — vagyis az egyetlen olyan módszer, amelynek hosszú távon esélye van —, átvágni magunkat a füstfüggönyön, és magát az eszmét olyan érzéketlenül és olyan szenvedélymentesen szemügyre venni, ahogyan csak lehetséges.
Ez alkalommal nem fogunk megelégedni azzal a szemlélettel, hogy "nyugi, nyugi, a végén úgyis minden rendben lesz". A mi vizsgálódásunkhoz bizonyos mértékig jó idegek szükségesek. Egyes magánérzések is megsérülhetnek. Az evolúcióról író szerzők rendszerint messziről elkerülik az összecsapást a tudomány és a vallás között. Ahogy Alexander Pope mondta, ahol az angyalok félnek járni, oda tódulnak a bolondok. Akar engem követni? Akarja valóban tudni, hogy mi az, ami túléli a konfrontációt? Mi van például akkor, ha az derül ki, hogy az az édes látomás — vagy egy még annál is jobb — sértetlenül, megerősödve és elmélyülve kerül ki a találkozásból? Nem volna-e szégyen elszalasztani az alkalmat egy erősebb, megújított hitvallás kialakítására, ahelyett a törékeny, betegeskedő hit helyett, amelyről esetleg tévesen úgy gondolta, hogy nem kellene bolygatni?

A szent mítoszoknak nem lehet jövőjük. Hogy miért nem? A kíváncsiságunk miatt. Azért, mert (ahogy a dal is emlékeztet rá), tudni akarjuk, hogy miért. Lehet, hogy kinőttünk már a dal által nyújtott válaszból, de sohasem fogjuk kinőni magát a kérdést. Bármit tartsunk is értékesnek, nem tudjuk majd megvédeni a kíváncsiságunktól, mert mi már csak olyan lények vagyunk, hogy az általunk értékesnek tartott dolgok egyike nem más, mint az igazság. Az igazság iránti szeretetünk biztosan központi szerepet játszik, ha életünk értelmét keressük. Akárhogy is, az a gondolat, hogy az élet értelmét csak saját magunk becsapása árán őrizhetjük meg, pesszimistább, nihilistább annál, amit én a magam részéről meg tudnék emészteni. Ha ez lenne a legjobb, amit tehetnénk, akkor arra a következtetésre jutnék, hogy végül is minden tökmindegy.


2007. április 15., vasárnap

Bartus László - Fesz van (A Hit Gyülekezet másik arca)


A könyv írója - ki egykor a Hit Gyülekezet legbennsőbb köreinek volt a tagja - e nagy visszhangot kiváltó könyvel kitálal. Miről? Magáról a gyülekezetről és annak teljhatalmú, vérszomjas, diktátoráról Németh Sándorról, vezetési módszereiról, pénzügyi visszaéléseiról, szélsőséges teológiai tanításairól stb. Ez persze nem lenne annyira felkavaró, ha az események nem a XX század alkonyán, a rendszerváltás utáni Magyarországon, egy több tízezres vallási gyülekezetben játszódnának le.

Idézet az író honlapjáról:
A Fesz van olyan témát dolgoz fel, amely száz év múlva is érdekessé teszi. A vallás veszélyes üzem, a visszaélések lehetősége talán itt a legnagyobb. A könyv általános tanulságokat tartalmaz, hogyan lehet a személyi kultusz és a lelki elnyomás csapdáját - pásztoroknak és hívőknek egyaránt - elkerülni. A könyv számos teológiai főiskolán kötelező vagy ajánlott olvasmány a hallgatóknak. Soha annyi köszönetet hívő emberektől nem kaptam, mint ezért akönyvért.

A könyv bennem csak megerősítette azt a nézetet, miszerint a vallásos világnézetek intézményeit távol kell tartani (úgymond izolálni kell) a politikai, gazdasági és a tudományos oktatási rendszerek vérkeringésétől. Persze távol álljon tőlem az, hogy általánosítsak - Németh S. Hit Gyülekezetének szektája láttán - sőt, reménykedem abban(talán kissé naívan), hogy ez inkább szélsőséges mint univezális jelenség...
Akit érdekel, az letölthei a könyvet itt.


Updated (a linkért köszönet Keernek):