2007. július 31., kedd

"Isten és koton" - Tóth W. Árpád


Most találtam rá TWA alábbi cikkére (melynek koncepciójával egy véleményen vagyok), és volt pofám az indexről copypastezni, hátha bedöglik a server egy szép nyári napon :P

"Megint előkerült az ősi kérdés, hogy használna-e Jézus kotont, pontosabban használhat-e Jézus követője kotont, ha a példaképe biztosan nem használt, ahogy egyébként mobiltelefont se, meg olyan vicces csákót se, mint a Szentatyáé. Ezzel már fel is sejlik a probléma egyik gyökere: egy tökéletesen aszexuális életmodell nemigen segít az ilyen útkeresésekben.

Lényeg, hogy a katolikus anyaszentegyház jelenleg úgy tartja, hogy a koton rossz, sőt éppen a koton léte vezet az olyan disznóságokhoz, ahol egyáltalán szükség lehet rá. Érdekes, azt ugyanakkor nem gondolják, hogy a fegyverek léte vezet a háborúhoz, sőt azokat meg is áldják, ha kell. Hát, a kotonáldásra várni kellhetik, de nem ez a kérdés; ez a vallás már csak ilyen brontoszaurusz, hogy a külső ingerek – az úgynevezett valóság, vagy ahogy ők mondják, a világ jelei – évszázadok alatt érnek csak el a diónyi agyba. Sziszifuszi munka volna tehát úgy érvelni, hogy elmagyarázná nekik a világ, hogyan is működik a szexualitás eredetileg. Mármint különnemű, felnőtt emberek között. De azért az a diónyi agy létezik, mert újabban, amióta a fogamzásgátlás egyáltalán téma lett, már bizony vannak a Szentszék által jóváhagyott módszerek is. Ilyen például a hőmérőzés, meg a naptárazás. Ezek azért kiváló módszerek az Úr szerint, mert hagynak neki esélyt. Komolyan. Azért ezek a jó családtervezési eljárások, mert nem jók. Tehát nem rekesztik ki teljesen az isteni akaratot a gyermekáldásra nézvést. (Ezt VI. Pál pápa szíveskedett közzétenni 1968-ban, a Humanae vitae kezdetű enciklikában.)

Ehhez volna egy teológiai kérdésem, illetve arra lennék kíváncsi, hogy az Úristent leszázalékolták-e, mióta utoljára hallottunk róla. Merthogy ha jól mesélik, ez az isteni akarat, amit most az a fránya gumi kirekeszt, az valamikor képes volt dugás nélkül is gyermeket nemzeni, amely gyerekből mellesleg ez a mondakör kinőtt. Ez elég lehangoló isteni pályakép, már-már arra gondol az érte aggódó ember, hogy fiatalkorában őt ismertük Zeuszként, aki ugye igen fickós isten volt, és lerendezett minden útjába kerülő nőt. Aztán már csak egy kósza kalandra futotta, most meg egy gumival el lehet zavarni. Akkor meg minek félne tőle bárki is?

No de tegyük vissza a tévéfotelbe az öregurat, és jusson eszünkbe a katolikus karizmatikus körökből (ők a római egyház fundamentalistái) még mindig kihallatszó vélekedés, hogy az AIDS és a többi nemi betegség az Isten büntetése a paráznaságért. Ez természetesen sötét hülyeség, hacsak nem teszik hozzá, hogy a spanyolnátha pedig büntetés a lélegzésért, a lepra meg a metrózásért. (Nem teszik.) Azt viszont jegyezzük meg, hogy a hivatalos álláspont szerint nagyon együttéreznek a betegekkel, a büntielmélet túlkapás. Csak éppen nem a koton a megoldás, hanem abba kell fejezni a buzulást meg a házasságon kívüli kalandozást.

Ha a fenti teológiai fejtegetés helyett politikai választ keresünk, akkor csak az a magyarázat adódik, hogy a kotonnal pont az a baja az egyháznak, hogy segít megelőzni az AIDS terjedését még akkor is, ha az ember esetleg nem követi a tanításaikat. Ha pedig nem akarják a járvány visszaszorítását, azzal két céljuk lehet, és mindkettő elég ijesztő.

Az egyik, hogy ha már igehirdetéssel nem sikerül az embereket istenfélőnek nevelni, akkor legalább féljenek a betegségtől; és akkor az Úr örvendeni fog, mert onnan fentről úgyse látja a részleteket, csak a félelmet. Közben talán a káröröm is bejátszik: haljanak csak jól meg az istentelenek! Ha az AIDS velünk, kicsoda ellenünk? Bravó. A Vírus helytartói. A másik lehetőség, hogy Afrikában nem szenvedő, hanem katolizálható kontinenst látnak, márpedig a vallás terjedésének jót tesz a nyomor és a már említett félelem. Persze az nem biztos, hogy pont a katolikus vallás fogja megmozdítani az éhező négereket. Befuthat az iszlám is, vagy megszülethet egy egészen új – és nyilván az eddigieknél is rettenetesebb – hiedelem vagy izmus.

Sajnálom, de más értelme nincs annak, hogy ez a szervezet kétségbeesetten igyekszik megakadályozni – néhol betiltani –, hogy a gumióvszer eljuthasson az emberekhez. Még azoktól is megtagadnák, akik nem katolikusok. Ez a gyanús szervezet tehát úgy viselkedik, mint egy gyógyszergyár, amely előbb elterjeszt egy betegséget, hogy eladhassa a termékét, ami egyébként nem gyógyítja a kórt. Na mostan ha ez kiderül egy gyógyszergyárról, akkor azt még a rendőrség kiérkezése előtt, avagy annak segítségével megrohamozzák a megnyomorítottak és hozzátartozóik, a fehérköpenyes vegyészeket az ablakokon át kitessékelik, és felgyújtják az egészet. Ehhez képest nagyon finom jelzés, hogy az ilyen nyilatkozatokért cserébe – jól van, papa, maga nézze csak a tévét – jóindulatúan csak hülyének nézi és ignorálja őket Európa. Legalább Európa."

2007. július 27., péntek

Születésnapomra (plagizálás!!!)


Nineteen éves lettem én,
írjak-e igénytelen költeményt?
minek?
kinek?

Én most még azt sem tudom,
hogy ezt a posztot menteni fogom
a neten
netán.

Őszintén bevallom én ma itt,
volt ettől már kóserebb évem is.
Szűköl-
ködöm.

Kár lenne most, hogy visszatarts,
még akkor is ha csak jót akarsz,
tudom,
tudom.

A lator remény még taszít,
a sorsomat én írom (csakis)
legyen
the end.

2007. július 26., csütörtök

Ghostbusters :-)

Kösz a képet sartek! :-)

2007. július 25., szerda

Babits Mihály: Fortissimo

Haragszik és dul-fúl az Isten
vagy csak talán alszik az égben,
aluszik vagy halott is épen - ki költi őt föl, emberek?
Anyák, sírjatok hangosabban:
akit föl nem ver annyi ágyú,
rezzenti-é gyenge sírástok?
És ne is könnyel sírjatok,
mert a könny mind csak földre hull:
hanggal sírjatok föl az égre,
sírjatok irgalmatlanul:
ne oly édessen mint a forrás,
ne oly zenével mint a zápor,
ne mint a régi Niobék:
hanem parttalan mint az árvíz,
sírjatok vagy a görgeteg
lavina, sírjatok jeget,
tüzet sírjatok mint a láva!
A drága fiúk hullanak
vérben a hóra napra-nap.
Ne hagyjatok aludni senkit:
ki ma csöndes, gonosz vagy gyáva,
de érdemes-e félni még?
és érdemes-e élni még?
Ó, mért nem hallani hangotok?
Menjetek a piacra sírni,
sikoltsatok a templomokban
vadak asszonyai, vadakká
simuljatok őrjítő, őrült
imában!

És ha hasztalan
ima, sírás: - mi káromolni
tudunk még, férfiak! Ma már
hiszünk káromlani-érdemes
alvó magasságot a Sorsban.
Hányjuk álmára kopogó
bestemmiáknak jégesőjét!
Mért van, ha nincs? Mért nincs, ha van?
Tagadjuk őt, talán fölébred!
Cibáljuk őt, verjük a szókkal!
mint aki gazda horkol égő
házban - a süket Istenét!

Süket! Süket!...

Ó ma milyen jó
volna süketnek mint az Isten!
Süket a föld, nem érzi hátán
hadak alázó dobogását.
Jó volna süketen csirázni
mint virághagyma föld alatt:
minden süket földben, Istenben
csak az ember szakadt ki a
süket Istenből iszonyokra
kikelt belőle féreg-módon,
Isten férgének, viszkető
nyüzsgésre, fájni - mert, ami
nem süket Isten: fájdalom,
míg az Istenbe visszahal!

Fun - Isten ateista!


Isten ateista, mert nincs kiben higgyen.
Szerénytelenség volna, ha önmagában hinne.
Márpedig ő szerény.
Istent követnünk kell: legyünk ateisták!

2007. július 24., kedd

Könyvblog - Richard Dawkins - Az önző gén (neo-darwinizmus)


"Van-e határa azon technikák és fortélyok fokozatos tökéletesedésének, amelyeket a replikátorok létük folytonosságának biztosítása érdekében felhasználtak? Rengeteg idő állt rendelkezésre a tökéletesedéshez. Az önfenntartás miféle fura szerkezeteit termelhetik még ki az évezredek? Négymilliárd év alatt milyen sorsra kellett jutniok az ősi replikátoroknak? Nem haltak ki, hiszen régi mesterei a túlélés művészetének. De ne keressük őket szabadon lebegve a tengerben; már réges-rég feladták ezt a lovagi szabadságot. Most óriási kolóniákban nyüzsögnek, gigantikus, zörömbölő robotok biztonságos belsejében, elzárva a külvilágtól, mellyel tekervényesen közvetett utakon érintkeznek, s melyet távvezérléssel manipulálnak. Itt vannak mindannyiunkban: ők teremtettek bennünket, testünket és lelkünket; az ő fennmaradásuk létünk végső indoka. Hosszú utat tettek meg ezek a replikátorok. Most a gén névre hallgatnak, mi pedig az ő túlélőgépeik vagyunk."

Dawkins lebilincselő világsikerü könyve. Mindenkinek tudom ajánlani, akit érdekel az evolúció, pontosabban annak a neodarwinista változata, és egy kevésbé idealista, sokkal inkább ternészettudományos szemléletet/magyarázatot akar kapni az élet keletkezésének mikéntjeiről. A könyv letölthető itt, a könyv folytatása (a hódiító gén) pedig itt.

Wikipédia - Sarmaság



Kicsit kipofoztam, aktualizáltam a Sarmaság szócikket a wikipédián. Ollé éljen a komúna :)
(Nem elfelejteni: a remélhetőleg előkerülő képek feltöltését a szócikkbe)

2007. július 22., vasárnap

Könyvblog - Rob Flickenger - Linux bevetés közben



Biztonsági mentés a pax programmal

Készítsünk hordozható másolatokat - egyszerűen


A pax, a portable archive exchange (hordozható másolatátvitel) rövidítése, és kifejezetten a különböző Unix-változatok közötti hordozhatóság megteremtésére tervezték. Van egy kevés irónia is a nevében, mivel a pax próbál békét teremteni a tar és cpio között az elsőségért oly régóta folyó háborúban. A pax segédprogram mind a kétfélle mentést képes elvégezni és visszaállítás során felismeri a csomag típusát. Lássunk először néhány egyszerű példát a pax használatára, azután a cselesebb trükkökre is rátérünk.

Másolatok létrehozása

A saját könyvtárunk mentéséhez az írható módot a w kapcsolóval állítjuk be:
cd
pax -wf .home.pax
Ebben a példában a cd parancsal léptem be a saját könyvtáramba, azután azt mondtam a pax progrmanak, hogy írja (w) egy fileba (f) - melynek a home.pax nevet adtam - a pillanatnyi könytár (.) tartalmát. Amikor a paxot használjuk, nagyon fontos, hogy ne feltkezzünk meg az f kapcsoló használatáról, amivel megadjuk a létrehozni kívánt állomány nevét. Ha elfelejtjük, furcsa karakterek jelennek meg a képernyőn, borzasztó fájdalmas hangok kíséretében. Ha figyelemmel akarjuk kísérni a működését, adjuk meg a v (verbose) kapcsolót.

Nézzük meg a létrehozott fájl típusát a file parancsal:
file home.pax
home.pax: POSIX tar archive
A fájl tartalmának megtekintéséhez az f kapcsolóval jelezzük, hogy melyik fájlt kívánjuk megtekinteni:
pax -f home.pax |more
Mivel a fájl még elég hosszú, a kimenetet átírányítottam a more parancsra, hogy oldalanként olvashassam az archívum tartalmát.
Ha a v kapcsolót is megadjuk, ls -l stílusú alakban kapjuk meg a tartalomjegyzéket. Újfent figyeljünk rá, hogy ki ne felejtsük az f kapcsolót, különben semmi nem történik, csak elveszítjük a parancssorjelet (promptot) egészen addig, amíg Ctrl+c -t nem nyomunk.

Másolatok kicsomagolása

A helyreállítás (olvasás) beállításához használjuk az r kapcsolót, miután beléptünk a célkönyvtárba. Például kicsomagoljuk a home.pax nevű fájlt a saját könyvtáram test nevű alkönyvtárába:
cd test
pax -rfv ~/home.pax
A pax programmal tar és cpio állományokból is helyre lehet állítani. Képes önműködően meghatározni a megfelelő formátumot; ugyanakkor a helyreállítás előtt a file segédprogrammal állapítsuk meg, hogy a csomag tötmörített-e. Ha igen, akkor a z kapcsolót kell használnunk.
Például a asját könyvtáramban vab egy (~) backup.old nevű állomány. Először a file parancsot használom:
file backup.old
backup: gzip compressed data, deflated,
last modified:
Sar Aug 17 14:21:12 2002, os: Unix
Mivel ez a biztonsági másolat tomörített, a következő parancsal állítom vissza a test könyvtárba:
cd test
pax -rvzf ~/backup.old
A saját könyvtáramban létezik egy backup nevű fájl is:
pax -rvf ~/backup
Az, hogy az első másolat történetesen tar csomag volt, a második pedig cpio, nem zavarta meg a paxot, ugyanakkor furcsa hibaüzeneteket kaptam volna, ha elfelejtem közölni a programmal, hogy az első fájl tömörített csomag.

Felhasználói beavatkozást igénylő helyreállítás

Helyreállításkor a pax lehetőve tesz néhány cseles dolgot, például a felhasználói beavatkozást igénylő (interactive) helyreállítást, illetve átnevezést végezhetünk az i kapcsoló megadásával, a következő parancs kiadásával:
pax -rif ~/backup
a backup nevű fájl felhasználói beavatkozást igénylő helyreállítását kezdi meg a jelenlegi munkakönyvtárba. Felhasználói beavatkozást igénylő módban a pax megjeleníti minden egyes fájl nevét, és megkérdezi, hogy mit csináljunk vele: átnevezzük helyreállítás közben, helyreállítsuk az eredeti névvel, vagy ugorjuk át és ne állítsuk helyre.
ATTENTION: pax interactive file rename operation.
drwxr-xr-x Aug 17 15:05 .
Input new name, or a "." to keep the old name,
or a "return" to skip this file.
Input>
Skipping file.
Ebben az esetben Entert nyomtam, mivel nem akartam a (.), vagyis a jelenlegi könyvtár nevét módosítani.
ATTENTION: pax interactive file rename operation.
drwxr-xr-x Jul 26 16:10 file1
Input new name, or a "." to keep the old name,
or a "return" to skip this file.
Input> old
Processing continues, name changed to: old

ATTENTION: pax interactive file rename operation.
-rw-r--r-- Jun 11 00:20 file2
Input new name, or a "." to keep the old name,
or a "return" to skip this file.
Input> .
Processing continues, name unchanged
Megfigyelhető, hogy a file1 nevét old-ra változtattam, a file2 pedig változatlan maradt. A helyreállított könyvtár listázása két fájlt mutat: egy old és egy file2 nevűt.

Alkönyvtár másolása

A pax egyik leghasznosabb tulajdonsága, hogy nagyon gyorsan képes lemásolni egy teljes könyvtárrendszert a merevlemez egy másik részére, másolási üzemmódban. A másolási mód használatához a következő lépések szükségesek:
1. Adjuk kia a cd ustasítást a forráskönyvátrban
2. Nézzük meg, hogy a célkönyvtár létezik-e; ha nem hozzuk létre az mkdir parancsal
3. Adjuk ki a következő parancsot: pax -rw . cél_könyvtár.
Figyeljük meg, hogy a másolási módban nem használjuk az f kapcsolót, mivel nem jön létre biztonsági másolat. Ehelyett a régi könyvtárrendszer közvetlenül az új helyre másolódik. Ez a parancs sokkal könyebben megjegyezhető, mint a tar megfelelője:
tar cf - .| (cd destination_directory; tar -vpxf -)
Arra figyeljünk, hogy ezt soha nem akarjuk tenni:
cd
mkdir test
pax -rw . test
A fenti példában beléptem a saját könyvtáramba létrehoztam egy test nevű könyvtárat és elindítottam a másolást. Így a test alkönyvtárak végtelen sorát kaptam, mindegyikben saját könyvtáram teljes tartalmával. Ha nem nyomom meg a Ctrl+c billentyűkombinációt, a pax a végtelenségig folytatta volna a másolást; ebben az esetben a végtelen az a pont, amikor elfogy a lemezen a hely. Erre utal a man pax következő részlete is.

Figyelem, a célkönyvtér ne legyen valamelyik fájl műveletérték (operand) vagy valamelyik fájl műveletértéken belüli kezdődő könyvtárszerkezet része, ugyanis ebben az esetben a másolás következménye beláthatatlan.

A következő trükk azonban szépen és csaknem azonnal működik:
su
Password:
cd ~user1/big_project
mkdir ~user2/big_project
chown user2 ~user2/big_project
pax -rw . ~user2/big_project
Voilá, az egész big_project könyvtárszerkezet most már megtalálható a második felhasználó saját könyvtárában is. A másolást rendszergazdaként kell végrehajtanunk a saját könyvtárból, hogy elkerülhessük a végtelen ciklus csapdáját. Ha létre kell hozni a célkönyvtárat mielőtt a másolást elkezdjük, használjuk a chown parancsot a könyvtárrendszer jogosultságainak megfelelő beállításához. A másolt könyvtárrendszer jogosultságainak kezelésével kapcsolatban a man pax nyújt további tájékozódást.

Az i kapcsolóval a könyvtárrendszer felhasználói beavatkozást igénylő módú másolásra is lehetőség nyílik:
pax -rw . ~/user2/big_project
A korábbi felhasználói beavatkozást igénylő módot használó példánkban látottakhoz hasonlóan a pax egyneként megjeleníti az összes fájlnevet, így kiválaszthatjuk, hogy mit másoljunk és mit nevezzünk át közben.

Növekményes mentések

Csináljunkvalami hasznosat a pax parancsal. Bemutatom, hogyan hozhatunk létre növekményesmentési rendszert. Példaként a genisis nevű felhazsnáló napi mentést végez a saját könyvtárának változásairól.

Először rendszergazdaként létrehozok egy könyvtárat a másolatoknak:
su
Password:
mkdir /usr/backups
Ezután létrehozok egy alkönyvtárat, és a genisis felhasználót teszem a tulajdonosává:
mkdir /usr/backup/genisis
chown genesis /usr/backup/genisis
Ezután kilépek a rendszergazda shellből és genisis felhasználóként a saját könyvátamba lépek át:
exit
cd
Majd teljes mentést készítek a saját könyvtáramról, amit a a hétfő nevű fájlban helyezek el:
pax -wvf /usr/backups/genisis/hétfő .
Most, hogy egy teljes másolatom van, napi növekményes mentéseket végezhetek az aznapi válozások tárolásásra. Tehát, amikor befejezem a keddi munkát, a következő paranacsot adom ki:
pax -wvf -T 0000 -f /usr/backups/genisis/kedd .
figyeljük meg a -T kapcsolót, ami az időt adja meg: ebben az esetben ez az éjfél (00:00). Ez arra utasítja a pax-ot, hogy csak az éjfél óta megváltozott fájlokat mentse, tehát az összes aznap módosított fájlt. Szerdán megismétlem ezt a parancsot, de a másolat nevét szerdára változtatom.

Ha van elég hely és szeretnék egy hétnél hosszabb ideig tárolni a másolatokat, nevezzük a fájlokat másként például: aug1, aug2, stb. Így is érdemes hetente egy teljes mentést készíteni, ami a napi növekvényes mentések követnek. Ha számít a tárhely nagysága, használjuk a z kapcsolót, így a másolatok tömörítettek lesznek. Felhívom a figyelmet arra is, hogy a -T kapcsoló sokkal választékosabban is hazsnálható, mint a példánkban, lásd man pax.

Fájlok kihagyása helyreállításkor

A file3 kivételével az összes fájlt a következő parancsal állítjuk helyre:
pax -rvf ~/backup -c './file3'
A c kapcsoló a kivételt jelöli. A kivételeket jelölő mintát (ami ebben az esetben a file3) egyszeres zárójelek közé kell foglalni, vagy pontosan egyező mintát használjunk, mint a fenti példában (a pax számára ez a fájl a ./file3, nem file3), vagy helyettesítő karaktert alkalmazzunk ilyen módon:
pax -rvf ~/backup -c '*file3'
Ha a minta elején használjuk a helyettesítő karaktert (*), mint a fenti példában, akkor minden olyan fájlt kihagyunk, aminek a "file3" a vége - például file3, myfile3, thatfile3.

Az n kapcsoló abban külömbözik a c kapcsolótól, hogy csak az első fájlt állítja helyre, ami a amintának megfelel. Ez azt jelenti, hogy a következő parancs nem csomagolja ki a file3, myfile3, és a thatfile3 mingyikét:
pax -rvf ~/backup -n '*file3'
Mivel a file3 az első fájl, amelyre a minta illik, egyedül ez kerül helyreállításra.

A c és n kapcsolók mentéskor is használhatók: megadhatjuk, hogy melyik fájlokat akarjuk menteni, és mit akarunk kihagyni.

Vigyázat az ext2 fájlrendszer legnagyobb mérete 2GB, ebben az esetben használjuk a split programot!

Kapcsolódó anyagok
  • Az eredeti cikk itt olvasható
  • A pax forráskód (az ast-open csomag része) itt érhető el.

*Ennek a postnak a célja az volt, hogy népszerűsítsem a könyvet és bátorístak mindenkit a téma érdeklődői közül a megvételre. A manuális digitalizálás következtében elkövetett hibákért elnézést.

2007. július 21., szombat

Unatkozol? Akkor ez kell neked

Papercraft Porold le a tintaköpködődet, vedd elő a ragasztót és lets go!



Van itt 30-40 cm es pingvin
(Linux funoknak kötelező).






Trabant
Mert megérdemled!




Fehérfejű rétisas
A maximalistáknak
USA lovereknek,
vagy szimbólik rokkereknek :)



Végül afrikai elefánt
A kissebbségi/
felsőbbségi
komplexusban
szenvedőknek



És ha már origami
akkor a kihagygatatlan
aerodinamika...


Enjoy

2007. július 20., péntek

Daniel Dennett - Darwin veszélyes ideája




A könyv a Typotex kiadó gondozásában, Kampis György és Kavetzky Péter fordításaként jelent meg. Csak ajánlani tudom. link



Részlet:

Hadd játsszak nyílt kártyákkal. Ha díjat kellene adnom a legjobb egyedi gondolatért, amely valaha bárkinek is eszébe jutott, Darwinnak adnám Newton, Einstein és mindenki más előtt. A természetes kiválasztás révén előre haladó evolúció gondolata egyetlen ecsetvonással egyesíti az élet, az értelem és a cél birodalmát a tér és az idő, az ok és az okozat birodalmával, valamint a mechanizmusok és a fizikai törvények birodalmával. De nemcsak nagyszerű tudományos eszme ez. Több annál, egy veszélyes eszme. Darwin nagyszerű gondolata iránti csodálatom szinte határtalan, de én is dédelgetek számos olyan ideát és ideált, amelyekhez kérdőjelet illeszt, és én is meg akarom védeni ezeket. Például, meg akarom védeni a tábortűz melletti dalt, és azt, ami szép és igaz benne, kis unokám és barátai számára, és az ő gyerekeiknek, ha felnőnek. Úgy tűnik, sok más, nagyszerű eszme is van, melyet Darwin gondolata veszélyeztet, és ezek is védelemre szorulhatnak. Az egyetlen jó módszer, amellyel ez megtehető — vagyis az egyetlen olyan módszer, amelynek hosszú távon esélye van —, átvágni magunkat a füstfüggönyön, és magát az eszmét olyan érzéketlenül és olyan szenvedélymentesen szemügyre venni, ahogyan csak lehetséges.
Ez alkalommal nem fogunk megelégedni azzal a szemlélettel, hogy "nyugi, nyugi, a végén úgyis minden rendben lesz". A mi vizsgálódásunkhoz bizonyos mértékig jó idegek szükségesek. Egyes magánérzések is megsérülhetnek. Az evolúcióról író szerzők rendszerint messziről elkerülik az összecsapást a tudomány és a vallás között. Ahogy Alexander Pope mondta, ahol az angyalok félnek járni, oda tódulnak a bolondok. Akar engem követni? Akarja valóban tudni, hogy mi az, ami túléli a konfrontációt? Mi van például akkor, ha az derül ki, hogy az az édes látomás — vagy egy még annál is jobb — sértetlenül, megerősödve és elmélyülve kerül ki a találkozásból? Nem volna-e szégyen elszalasztani az alkalmat egy erősebb, megújított hitvallás kialakítására, ahelyett a törékeny, betegeskedő hit helyett, amelyről esetleg tévesen úgy gondolta, hogy nem kellene bolygatni?

A szent mítoszoknak nem lehet jövőjük. Hogy miért nem? A kíváncsiságunk miatt. Azért, mert (ahogy a dal is emlékeztet rá), tudni akarjuk, hogy miért. Lehet, hogy kinőttünk már a dal által nyújtott válaszból, de sohasem fogjuk kinőni magát a kérdést. Bármit tartsunk is értékesnek, nem tudjuk majd megvédeni a kíváncsiságunktól, mert mi már csak olyan lények vagyunk, hogy az általunk értékesnek tartott dolgok egyike nem más, mint az igazság. Az igazság iránti szeretetünk biztosan központi szerepet játszik, ha életünk értelmét keressük. Akárhogy is, az a gondolat, hogy az élet értelmét csak saját magunk becsapása árán őrizhetjük meg, pesszimistább, nihilistább annál, amit én a magam részéről meg tudnék emészteni. Ha ez lenne a legjobb, amit tehetnénk, akkor arra a következtetésre jutnék, hogy végül is minden tökmindegy.


Linuxvilág

Szegényebbek lettünk egy és egyben az egyetlen magyar linux szubkultúrát megcélzó havilappal. Kár is az okokat keresni...


A tények: 8 év, 78 szám, körülbelül 1500 cikk. A cikkek változatlaul elérhetőek online. Köszönöm, köszönjük!
Rest in peace.

2007. július 16., hétfő

iwiw - disconnect

Azon ismerőseim figyelmébe szántam ezt a blogbejegyzést akik kérdőre vonták, hogy minek töröltem a kapcsolataim számát és miért nem vagyok elérhető iwiwen.
A válasz az, hogy csak, amúgyis meg miért és miért ne. Most nem arról van szó, hogy nem látom értelmét az egésznek (ami amúgy igaz) mert a pórnépnek ilyen is kell; vagy paranojás lennék hogy visszaélnek a személyes adataimmal - nincsen ellenségem, nincs mitől tartanom, úgyhogy ez is kihúzva.
Arról van szó, hogy nincs időm (és nem is akarok erre szakítani), hogy órákat töltsek el ilyen zagyvaságokkal. Sorry. Aki el akar érni online az keressen fel a paradoxhaver yahoo címemem. Bye.

"Rákot okozhat az új magyar őssejtkapszula" Szkeptikus blog by Szilágyi András



Sokasodnak a kérdőjelek a világszenzációként hirdetett magyar őssejtkapszula körül

Az elmúlt hetekben komoly sajtókampánynak lehettünk tanúi, melynek tárgya egy állítólag szenzációs magyar találmány, az őssejtek termelődését fokozó készítmény. Újságcikkek, rádió- és tévéinterjúk sora foglalkozott az új csodaszerrel, mely olyan súlyos betegségek gyógyításában játszhat szerepet, mint a szívinfarktus, a cukorbetegség, az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, az izomsorvadás, a csontritkulás, a májbetegségek, az égési sérülések, és ezen felül szinte minden létező egyéb betegség.

Miről is van szó? Az őssejtek olyan sejtek, amelyek képesek osztódni és különféle, specializálódott sejtekké (pl. izomsejtekké, idegsejtekké) átalakulni. Valóban az orvostudományi kutatások fókuszában állnak, elsősorban a szerteágazó terápiás lehetőségek miatt. Bár a kutatások elsősorban az embriókból származó őssejtekre irányulnak, egyre többen foglalkoznak a felnőtt emberben termelődő őssejtek szerepével. Vannak olyan, gyógyszernek minősülő hatóanyagok, amelyek bizonyos típusú őssejtek termelődését fokozzák, például a rákos betegek kemoterápia utáni csökkent fehérvérsejt-számát a vérképzés kiindulópontját jelentő őssejtek termelésének fokozásával állítják helyre. A magyar kutatók találmánya azonban egy általános őssejtfokozó, amely válogatás nélkül mindenféle őssejtre hatással van, noha a hatás pontos mechanizmusa nem ismert.

Az amerikai előd: a StemTech cég

Persze a magyar kutatók "felfedezése" nem annyira eredeti, mint azt némelyik újságcikk sugallja. A történet tulajdonképpen a 80-as években kezdődött, amikor több tengerentúli cég is felismerte a kékmoszatokból előállítható étrend-kiegészítőkben rejlő piaci lehetőségeket. Ilyen cég volt a Cell Tech is, amely hirdetéseiben nem csupán méregtelenítő és energianövelő hatást tulajdonított a "szupermoszatoknak", hanem egy sor betegségre nézve is (pl. krónikus fáradtság, figyelemzavar, magas koleszterinszint, depresszió, vírusfertőzések, stb.) kedvező hatásúnak nevezte készítményeit. Ezek a cégek jellemzően multi-level marketing (MLM) rendszerben forgalmazták termékeiket, ezáltal némileg elbújva a hatóságok elől, de így sem kerülték el a megpróbáltatásokat: már a 80-as években is többüket elmarasztalta az amerikai FDA (az élelmiszer- és gyógyszerügyi hatóság), a 90-es évek végén pedig a kékmoszatokban talált méreganyagok miatt támadt botrány körülöttük. A Cell Tech-et 2003-ban a kaliforniai bíróság marasztalta el harminc különböző, hamis állítás miatt, melyeket termékeikkel kapcsolatban tettek.

Nem mondhatni tehát, hogy virágzott a cégek üzlete. Ebből a hanyatlásból próbált kiutat találni Christian Drapeau, a Cell Tech egykori tudományos igazgatója. Az új varázsszó az őssejt lett. A Medical Hypotheses (Orvosi Hipotézisek) c. folyóiratban közölt egy cikket, melyben azt a feltételezést fejtette ki, hogy az őssejtek a csontvelőből különféle szervekbe, szövetekbe vándorolnak, s azokat regenerálják, továbbá, hogy ezt a folyamatot esetleg különféle természetes anyagokkal serkenteni lehet. Bár ez az állítás még ma is csupán feltevésnek számít, Drapeau hamar rátalált az őssejtserkentő anyagra: mi más lehetett volna ez, ha nem a Drapeau cége által már évtizedek óta forgalmazott kékmoszat-készítmény.

Így született meg tehát az új szer, a kékmoszat-kivonatot tartalmazó StemEnhance kapszula. Az új csodabogyó jelentős üzleti sikernek bizonyult: egyre-másra születtek az anekdoták az inzulinkezeléssel felhagyó cukorbetegekről, a tolószékből kiszálló szklerózis multiplexesekről, és így tovább, s ma már a StemTech cég ötvenezer doboz őssejtfokozót ad el havonta.

A magyarokat is ösztönözte a tengerentúli példa

Nyilvánvalóan az amerikai cég üzleti sikerét irigyelte meg Szabó László, az egri illetőségű, étrend-kiegészítők gyártásával foglalkozó Crystal Institute Kft. tulajdonosa. Így jöhetett létre az együttműködés a Crystal Institute Kft. és a Pécsi Tudományegyetem között, ahol is Ember István egyetemi tanár és Kiss István docens kezdte el az új őssejtserkentőt kikísérletezni. Hogy-hogynem, az általuk kifejlesztett kapszulának is a kékmoszat-kivonat lett az egyik fő összetevője; ezen kívül tartalmaz még pecsétviaszgombát, klorofillt, kendermagot, kukoricát, cápaporcot, és még néhány, szintén a bio-boltok étrendkiegészítő-kinálatából jól ismert komponenst.

Még csak állatokon tesztelték, de már kapható

A pécsi kutatók állatkísérletek útján találták meg a különféle összetevők optimális arányát, mérve a beadott szer hatását a vérben keringő őssejtek mennyiségére. Minden gyógyszerkutatási projektnek fontos részét képezik az állatkísérletek, majd ezután következik a hosszadalmas klinikai tesztek ideje, amikor már embereken, ellenőrzött körülmények között vizsgálják a gyógyszerjelölt hatását. Szabó Lászlóék azonban nem ezt az utat választották. A hosszú évekig tartó klinikai tesztek és a szigorú gyógyszerengedélyeztetési eljárás helyett inkább úgy döntöttek: étrend-kiegészítőként dobják piacra a csodakapszulát. Az étrend-kiegészítőket ma Magyarországon nem kell engedélyeztetni, csupán be kell jelenteni forgalmazásukat az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézetnek. Ezt Szabó László cége meg is tette, így szabadon forgalmazható a keresztségben az Olimpiq StemXCell nevet kapott kapszula. Pár perc internetes kereséssel bárki tucatnyi weboldalt találhat, ahol meg lehet rendelni, s az is világos, hogy az értékesítés e szer esetében is multi-level marketing rendszerben történik.

Embereken a pécsi kutatók csak most a nyáron fogják elkezdeni tesztelni a szert, bár úgy is tekinthetjük, hogy a forgalmazás megkezdésével nagyszabású emberkísérlet kezdődött.

Gyógyszer vagy étrend-kiegészítő?

A jogszabályok pontosan meghatározzák mind a gyógyszer, mind az étrend-kiegészítő fogalmát. A lényeg, hogy gyógyszer az, amit emberi betegségek megelőzésére vagy kezelésére állítanak elő, az étrend-kiegészítő pedig olyan élelmiszer, amely a hagyományos étrend kiegészítéseképpen koncentrált formában tartalmaz bizonyos tápanyagokat. E definíciókkal összhangban a 37/2004 (IV. 26.) ESzCsM rendelet kimondja, hogy "az étrend-kiegészítő jelölése, megjelenítése és reklámozása során tilos a terméknek betegséget megelőző vagy gyógyító hatást tulajdonítani, illetve ilyen tulajdonságra utalni."

Ez tiszta sor. Minek nevezzünk tehát egy olyan kapszulát, amelyet azzal reklámoznak, hogy az őssejtek számának növelése révén számos különböző betegség kezelésére alkalmas? A dolog egyértelmű: ez nem élelmiszer, hanem gyógyszer! Miért forgalmazzák mégis étrend-kiegészítőként? Azért, mert ha gyógyszernek neveznék, akkor évekig tartó, költséges klinikai tesztek során kellene bizonyítani a szer hatásosságát és biztonságosságát. Erre pedig egy olyan kis kft-nek, mint a szert gyártó Crystal Institute Kft, nincsen sem tőkeereje, sem kockázatvállaló képessége.

A Crystal Institute Kft. rovott múltja

Az Olimpiq kapszulát gyártó Crystal Institute, Szabó László egyszemélyes kft-je nem először játssza el, hogy étrend-kiegészítőket gyógyító hatású szerekként forgalmaz. Ugyanezt tették a Flavin 7 nevezetű termékcsaládjukkal is. Ennek következtében a Gazdasági Versenyhivatal "fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása", illetőleg "fogyasztómegtévesztésre alkalmas magatartás" miatt 2002-ben 3 millió, 2005-ben pedig már (a visszaesőként való elkövetésre tekintettel) 10 millió forint bírságot vetett ki Szabó László cégére. Nos, a cég most ugyanezt követi el az őssejtkapszulával - vajon még magasabb pénzbüntetésre áhítoznak? Van persze kiskapu, hiszen a cég forgalmának 90%-át az MLM rendszerben történő értékesítés adja - bizonyára megpróbálhatnak arra hivatkozni, hogy nem ők, hanem a disztribútorok teszik a jogellenes állításokat.

Az Olimpiq kapszulával kapcsolatos anomáliákra egyébként az OÉTI is felfigyelt. Dr. Martos Évától, az OÉTI főigazgató főorvosától a következő tájékoztatást kaptam:
"A termék megnevezésével, valamint ajánlott alkalmazási területével, különös tekintettel bizonyos betegségek gyógyítására, intézetünk nem ért egyet; erre nyomatékosan felhívtuk a terméket bejelentő cég figyelmét, és erről tájékoztattuk felügyeleti szervünket, az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt. A termék forgalmazását – az érvényben lévő szabályozás szerint - intézetünk nem tilthatja meg."
De miért is kellene a termék forgalmazását megtiltani? Ha valóban jó hatása van, és nincs káros mellékhatása, akkor miért ne árulhatnák? Nos, tegyük félre egy pillanatra azt a nyilvánvaló jogsértést, hogy a Crystal Institute Kft. gyógyító hatást tulajdonít egy étrend-kiegészítőnek, és vizsgáljuk meg a két legfontosabb kérdést, melyet gyógyszerekkel kapcsolatban mindig tisztázni kell: Hatásos-e a szer, és biztonságos-e a szer?

Kérdőjelek a StemEnhance kapszula körül

Ne higgyük, hogy az amerikai StemTech cég termékét, a StemEnhance kapszulát aggályok és kétkedés nélkül fogadta a közvélemény. A The Scientist c. neves amerikai tudományos havilap több, nemzetközileg ismert őssejtkutatót kérdezett meg az őssejtfokozóról, és a véleményeket a 2007. májusi számában közölt cikkben ismertette. Nos, a tudósok finoman szólva nem rajongtak a készítményért. Minthogy a StemEnhance fő hatóanyaga, a kékmoszat-kivonat, megegyezik a magyarok Olimpiq kapszulájának fő hatóanyagával, a StemEnhance kapszulával kapcsolatos kételyek az Olimpiq-ra is érvényesek.

Hatásos-e?

Erre röviden lehet válaszolni: nem tudjuk. Ha állatkísérletekben valóban növekedett a vérben keringő őssejtek száma a szer hatására, akkor elképzelhető, hogy embernél is ez a helyzet. Tekintettel azonban arra, hogy a szer nem egyetlen vegyület tisztított formája, hanem különféle növények kivonata, amelyben rengeteg vegyület van, így nem tudjuk, melyik vegyület fejti ki a hatást. Bár Christian Drapeau felállított egy lehetséges mechanizmust (a csontvelői sejtek összetapadásának gátlása egy bizonyos receptor blokkolásával), és állítólag rövidesen meg fog jelenni egy cikk ennek igazolására, még messze nem tekinthetjük a feltevést bizonyítottnak. A magyar kutatók (még?) nem publikáltak semmit kísérleteikről, és ráadásul a magyar kapszulában egyéb anyagok is vannak, amelyek lehetséges hatásmechanizmusáról még csak hipotézisek sincsenek.

A fő kérdés azonban nem is az, hogy valóban növekszik-e a vérben keringő őssejtek száma a szer hatására, hanem hogy ez jó dolog-e. A kutatók véleménye megoszlik abban a kérdésben, hogy ez valóban segíti-e a különböző szövetek regenerációját. A szívizom infarktus utáni regenerációját illetően például többféle vizsgálat más és más eredményt hozott ezzel kapcsolatban; a kutatók között egyelőre nincsen konszenzus. A válasz tehát az, hogy a szer működhet, de ez ma még messze nincs igazolva. Dr. Thomas Eschenhagen, a Hamburg-Eppendorf egyetemi klinika intézetigazgatója a The Scientist kérdésére válaszolva kijelentette: "Jelenleg nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy ezen őssejtek számának fokozása valami jó dolog volna."

Biztonságos-e?

Míg a hatásosság kérdésében legfeljebb annyit mondhatunk, hogy az vitatható és nem igazolt, az őssejtfokozó biztonságosságával kapcsolatban komoly aggályok vetődnek fel. Egyfelől a kapszula egyik alapanyaga, az Aphanizomenon flos-aquae nevű kékmoszat gyakran tartalmaz veszélyes méreganyagokat, másfelől az őssejtek számának növelése szunnyadó állapotban lévő, rosszindulatú daganatok aktiválódásához vezethet, sőt, új daganatok keletkezését is előidézheti.

Mérgek a moszatban

Valljuk be, kevesen fogyasztunk kékmoszatot élelmiszerként, és aki igen, az is csak azért, mert az étrend-kiegészítőket gyártó cégek valamiféle "szuperélelmiszernek" kiáltották ki azt. Nos, a kékmoszat tápértéke valójában elhanyagolható, a benne lévő különféle méreganyagok azonban régóta aggodalom tárgyai. E méreganyagok közül is a legfontosabbak az ún. mikrocisztinek, melyek nem csupán májkárosító és rákkeltő hatásúak, de - mint az a szakirodalomból tudható - valószínűleg az idegrendszert és a veséket is károsítják, s mivel a kékmoszatot tartalmazó étrend-kiegészítőkben már sok esetben találtak magas mikrocisztin-tartalmat, a kutatók a mikrocisztinekre vonatkozó egészségügyi határértékek csökkentését javasolják.

A problémát súlyosbítja, hogy az étrend-kiegészítők pontos mikrocisztin-tartalmát csak költséges, kromatográfiát és tömegspektrometriát kombináló módszerrel lehet pontosan meghatározni, az olcsóbb módszerek a mikrocisztin-tartalmat a valóságosnál alacsonyabbnak mutatják. Felmerül a kérdés: vajon a magyar őssejtkapszula gyártója, a Crystal Institute Kft. honnan szerzi be a kékmoszatot, s vajon ennek mikrocisztin-tartalmát ellenőrzi-e az említett módszerrel? Sajnos a tengerentúlon gyártott kékmoszat-készítményekben gyakran találtak magas mikrocisztin-tartalmat, egy esetben pedig még egy halálesetet is összefüggésbe hoztak az elfogyasztott kékmoszat-készítmény magas mikrocisztin-tartalmával. Sajnos nincs rá semmi garancia, hogy a magyar őssejtkapszula nem tartalmaz mikrocisztineket; s még ha csak kis mennyiségben tartalmaz is, tartós szedés esetén a mikrocisztinek bizony felhalmozódnak az emberi szervezetben, és kifejtik káros hatásukat, sőt, terhes nők esetében a magzatnak is átadódnak.

Rákot is okozhat az őssejtfokozó

Míg a készítményben lévő toxinok elvben megfelelő tisztítási eljárással kiszűrhetők, sokkal súlyosabb probléma, hogy bármilyen "őssejtfokozó" hatású szer mellékhatásként rákot is okozhat. A The Scientist által megkérdezett Dr. William H. Frishman, a New York Medical College professzora szerint "egy őssejtfokozó szedésének egyik kockázata az, hogy a szer szunnyadó állapotban lévő ráksejteket aktiválhat. Egyes embereknek rejtett, rosszindulatú daganatsejtjeik lehetnek, és akkor hirtelen egy őssejtfokozó kerül a szervezetükbe." És valóban: az orvosi szakirodalomban nem egy, de nem is kettő, hanem jó néhány cikket (lásd pl. Wu és mtsai 2007, Takakura 2006, Varner 2007) lehet találni arról, hogy a csontvelői és szöveti őssejtek nem csupán a sérült szövetek regenerációjában, de éppenséggel a rákos daganatok keletkezésében és azok növekedésében, fenntartásában is jelentős szerepet játszanak. Ha pedig ez így van, akkor bármilyen őssejtfokozót szedünk is, mindig szembe kell néznünk azzal a veszéllyel, hogy az esetleges kedvező hatás mellett az őssejtfokozó hatására rosszindulatú daganat keletkezik szervezetünkben, vagy az eddig szunnyadó (korábban fel nem fedezett vagy már gyógyultnak tekintett) daganat növekedésnek indul!

Ezzel a veszéllyel egyébként a magyar kutatók és a kapszula gyártói is tisztában vannak, és meg is említették egyes interjúikban. A tumorok keletkezésének veszélyét firtató kérdéseket azonban azzal az állítással hárították el, hogy a kapszula olyan anyagokat is tartalmaz, amelyek a daganatképződést "kordában tartják". Ez azért enyhén szólva nem hangzik túl megnyugtatóan: beadunk egy rákkeltő szert és egy rákellenes szert, aztán reménykedünk abban, hogy a rákellenes lesz az erősebb? Ugyan hogyan bízhatnánk meg ebben? Az őssejtfokozó kapszulát egy másik, "őssejtvédőnek" nevezett kapszulával együtt kell szedni, ez lenne az állítólagos rákellenes szer; elég azonban egy pillantás az összetételére (különböző gyümölcsök magvai és héja), s máris kiderül, hogy az "őssejtvédő" valójában nem más, mint a Crystal Institute Kft. által forgalmazott, daganatellenesnek titulált "Flavin 7" étrend-kiegészítő átcímkézett változata. Emlékezzünk csak: ez volt az a termék, amellyel kapcsolatos megalapozatlan állítások miatt a Gazdasági Versenyhivatal kétszer is megbüntette a Crystal Institute Kft.-t. Világos az üzleti stratégia: bizonyára könnyebb eladni a Flavin 7 terméket, ha "őssejtvédőnek" elnevezve az őssejtfokozóval kapcsoltan értékesítik.

Bizarr hatások?

Az őssejtfokozóval kapcsolatos aggodalmakat tovább növelik azok a furcsa figyelmeztetések, amelyek egyes disztribútorok weboldalain találhatóak vagy éppen Szabó László szájából hangzottak el valamelyik interjúja során. Például az egyik disztribútor weboldalán ezt olvassuk: "Fontos tudnivaló: implantátummal rendelkezők részére nem ajánlott!!! Ezek lehetnek: pacemaker, különböző szegecsek, műerek, stb. Az újjáépült sejtek miatt ezek az idegen testek esetlegesen kidobódhatnak!" Szép teljesítmény egy étrend-kiegészítőtől, hogy implantátumok kilökődését okozhatja, az pedig még szebb, hogy ezt az információt a termékhez csatolt tájékoztató nem tartalmazza, csak vakszerencse folytán tudhatja meg a vásárló. Szabó László pedig egy interjúban mellékesen közli, hogy "az őssejtek a tumoros sejtek számát is növelhetik, ezért [a terméket] nem ajánlom olyanoknak, akik például krónikus limfoid leukémiában szenvednek". Kösz, jó, hogy szólt, Szabó úr, de ha ilyen veszélyekkel jár a készítmény szedése, akkor miért nem csak orvos írhatja fel?

Ennél is bizarrabb az az üzenet, amelyet az őssejtfokozó egyik fogyasztója küldött Szabó Lászlónak: "Marika vagyok ...-ről. Az anyunak, aki 83 éves, nőni kezdett a foga". Talán nem vagyok egyedül azzal a véleményemmel, hogy ha valakinek 83 évesen a rég kihullott foga helyén új kezd nőni, az enyhén szólva nem mondható normálisnak - a maradó fogak embernél nem pótlódnak, itt tehát valamiféle sejtburjánzásról, szövetszaporulatról lehet szó. Amennyiben ez a történet igaz, az mindennél jobban mutatja, hogy egy kimondottan veszélyes szerről van szó, amelynek a szedése beláthatatlan, súlyos következményekkel járhat.

Üzlet és felelősség

Az őssejtfokozó szabad árusítása étrend-kiegészítőként bizonyára bombaüzlet, s az ezt tiltó jogszabályokat is ki lehet kerülni ideig-óráig. De vajon szabad-e tömeges emberkísérletet folytatni, szabad-e élelmiszerként árusítani egy olyan szert, amelynek hatása kétséges, kockázatai viszont óriásiak? Még a jobbik eset, ha a szer hatástalan - a rosszabbik az, ha tényleg működik. Ebben az esetben lehet, hogy lesz, aki meggyógyul majd ettől a szertől - de lehet, hogy lesz, aki mérgezést vagy rákot kap tőle. A szer működési mechanizmusát nem ismerjük, sem rövid-, sem hosszútávú hatásairól, mellékhatásairól nem tudunk semmit. Hiszen eddig csak korlátozott állatkísérletek folytak. Amennyiben a kapszula hatása valóban az, amit állítanak róla, akkor csak a megfelelő klinikai tesztek elvégzése után, gyógyszerként volna szabad forgalmazni, és a hosszútávú következmények ismeretében, az előnyök és a kockázatok mérlegelésével, személyre szabott módon, orvosi ellenőrzés mellett volna szabad betegeken alkalmazni. Most a kapszula gyártói kijátszották a jogszabályokat, s ismeretlen hatású készítményüket rászabadították a gyanútlan publikumra. Az üzleti érdek alighanem felülkerekedett a felelősségérzeten.

A The Scientist által megkérdezett tudósok szintén kétkedve, aggodalommal tekintenek az őssejtfokozóra. William Frishman például azt mondta: "Nagy, nagy, nagy szkepticizmussal szemlélem ezt", Thomas Eschenhagen pedig egyenesen kijelentette:
"Mindenkit erősen eltanácsolok ennek a szernek a szedésétől, amíg több vizsgálatot nem végeznek vele. Bár a hatás a gyártótól kapott információk alapján nem tűnik drasztikusnak, de hogy a szer biztonságos-e, azt egyszerűen nem tudjuk."
Azt viszont tudjuk, hogy komoly aggályok vethetők fel a szer biztonságosságával kapcsolatban, s ez hangsúlyozottan igaz a magyar kapszulára, amely a hírek szerint jóval erőteljesebb hatású amerikai elődjénél - ennek megfelelően mellékhatásai is súlyosabbak lehetnek.

Így mi sem mondhatunk mást, mint Eschenhagen professzor: aki nem akar kísérleti nyúl lenni, az ne szedje ezt a szert!
**********************************************************************************

Csak azért copypaste tam ide, hogy szóljak Dr(?) Szabó Úrnak és a cégének, hogy ezekután engem is be lehet perelni, mert én ezt innen nem fogom kitörölni, addíg amig be nem bizonyítják a maguk igazát (ami kétséges).

Az eredeti cikk itt. A hozzászólásokat is érdemes elolvasni.